Operatőr, vágó, újságíró és tartalomgyártó. Avar Gergely fiatalon, tudatosan, lépésről lépésre építette fel tevékenységét. Sopronból indult, az NTGN videós újságírás szakirányú képzésének végzett hallgatójaként pedig a Kisalföldnél helyezkedett el. Ma már tudja: a gyorsaság, a vizualitás és a történetmesélés kéz a kézben jár a modern médiában. Miért tartja az NTGN-t a tehetséggondozás igazi műhelyének? Gergely többek közt ezt is elmeséli.
Mióta szippantott be a média világa?
- Már a középiskolai televízióban operatőr-vágóként és az iskola rádiójában szerkesztő-műsorvezetőként tevékenykedtem. A mozgóképalkotás és a videós tartalomgyártás tetszett a legjobban. Nyaranta a Sopron Televíziónál televíziós operatőri feladatokat láttam el. Időnként saját kisfilmeket is készítettem gyakorlásként, ezek közül többet be is neveztem filmpályázatokra és filmfesztiválokra tanulási szándékkal.
Mi jut eszedbe az NTGN-ről először?
- A tehetséggondozás szó. Az utolsó egyetemi évemben ismerős ajánlására döntöttem el, hogy szeretném elvégezni az NTGN egy éves videós újságírás képzését, megcélozva ezzel a közösségi platformokon megjelenő fiatalos trendek és vizuális elemek irányát.
Mi a leghasznosabb tudás, amit az NTGN-ben tanultál?
- A különböző kamerák, fényképezőgépek és a shortform videók készítéséhez szükséges technikai eszközök megismerése, valamint a kamera előtti szereplés és a kérdezési technika fejlesztése. Külön kiemelném azokat a feladatokat, ahol az volt a cél, hogy tapasztaljuk meg, milyen ,,munkahelyi környezetben” videós újságírónak lenni. Itt a gyorsaság és az időmenedzsment volt a legfontosabb szempont.
Melyek voltak a legemlékezetesebb terepgyakorlatok?
- Például a 2024-es ,,Tour de Hongrie” kerékpárverseny éles forgatása, vagy a két nagyobb budapesti árvíz alatti lezárások és az ezzel járó katasztrófaturizmus felderítése. De élő sportközvetítésre is elvitték a csoportunkat, ahol megismerhettük a sportközvetítéseket rögzítő nagy kamerák használatát, a közvetítőkocsi működését, majd élőben megnézhettük az aznapi mérkőzést.
Mivel lepett meg téged leginkább a képzés, amiről nem gondoltad, hogy a része lesz?
- Azzal a ,,holisztikus” látásmóddal, amit kaptam. Több olyan tantárgyam volt, amelyek alapvetően másik szakirányokra (például: televíziós, online újságírás, operatőr, vágó képzések) jellemzőek, ugyanakkor részei a videós újságírásnak is. A hangsúly viszont a hagyományos formátumú (16:9-es képarányú) és a shortform videók világán volt.
Mi volt a legmegpróbáltatóbb feladat, amit meg kellett oldanod eddig újságíróként?
- Idén a SopronFesten kellett több napot eltöltenem éjszakába nyúlóan. Több helyszín és esemény egymás után interjúkat, fotókat, videókat kellett egyből leadni. Az állandó rohangálást nehéznek éreztem. A korábbi filmeket mindig a saját tempómban, precízen, alaposan átnézve készítettem. A mai trendekhez a legegyszerűbb módon alkalmazkodni az a folyamat, amit meg kellett tanulnom. Ugyanakkor nagyon emlékezetes maradt az a pár nap, megérte ott lenni.
Milyen volt az első napod gyakornokként, hogy emlékszel vissza?
- Szakmai gyakorlatomat a Buda (Hegyvidék) Televíziónál töltöttem. Már első nap ,,bedobtak a mélyvízbe”: forgattam, vágtam híradós és magazin műsoros anyagokat is.
Mi volt eddigi újságírói pályafutásod legmaradandóbb interjúja, riportja, projektje?
- Több olyan kisfilmem, podcastom, online cikkem is született az elmúlt években, amelyekre nagyon büszke vagyok. Az egyetemi diplomafilmemmel több filmfesztiválra is neveztem. A Károli Egyetem online rádiójában, a kultX-n 2023-ban egy évig saját podcast műsorom volt, amiben híres, vagy érdekes emberek történetét mutattam be. Például Csorba Lóránt, művésznevén Lóci, a Lóci játszik zenekar frontembere, vagy Pelsőczy László, az ,,István, a király” című eredeti rockopera és film főszereplője is járt nálunk. A Kisalföldnél pedig ismert, soproni emberekkel és fiatal tehetségekkel készítettem portréinterjúkat.
Az, hogy manapság „képernyőre” is kell kerülni, ha igazán el akarod érni a közönséget, mennyire jelent diszkomfortot?
- Gimnazistaként évekig színtársulati növendék voltam, így nem idegen a nyilvánosság előtti szereplés számomra. Nagyon szeretek szerepelni, és erősségem, hogy jól ki tudom magam fejezni szóban. Ugyanakkor az ilyen helyzetekben és az NTGN-s gyakorlatok alatt azt vettem észre, hogy akkor tudok igazán önmagam lenni kamera előtt, ha előtte alaposan felkészülök. Ezek összessége pedig szabadságot ad számomra!
-Milány Kincső-
