A mikrofon örök szerelem Éva számára. A szakma iránti szenvedély két évtized után is ugyanolyan erős benne, mint az első napokban. Eddigi állomásai: Retro Rádió, Rádió 1, Rock FM, Hír FM.Éva sokrétű tapasztalatai után is vallja, hogy a minőség igenis képes utat törni a médiazajban. Az NTGN egyik új oktatójával beszélgetünk.
A sulirádiós kezdés talán klasszikusnak számít, egy kisváros rádiójának ifjúsági műsorvezetője viszont nem lesz mindenkiből.
- A szülővárosom, Békés rádiója után végigjártam a szamárlétrát. A kezdeti kávéfőzés és „bemondás” után apránként megtanultam és megszerettem a szerkesztést, majd jött a hírszerkesztői stáb irányítása. Nívós szerkesztőségekben nagyszerű szakemberektől tanultam egészen a 90-es évek végétől.
Éva elárulta: főszerkesztőként kis szakmázással és sok papírmunkával telik egy hete. Az ő felelőssége, hogy a rábízott rádiókban rendben hangozzanak el a hírtartalmak.
- Retro Rádió, Rádió 1, Rock FM, Hír FM, és egy halom egyéb rádió tartozik a szerkesztőségünkhöz. Tegyük fel, történik egy robbanás, még alig érkezett info róla – lehet már adásban mondani? Várjunk, amíg biztosat nem tudunk? Vezető hír legyen? Átvehetünk egy érdekes, de nem megerősített értesülést? Interjúzzunk szakértővel? Ehhez hasonló kérdésekben mutatok irányt. Más, bonyolult témákban konkrét utasításokat adok, ha kell. Végül készítek ezerféle beszámolót, kimutatást és számlákat igazolok, csakhogy a papírmunka még több legyen (nevet).
Mi változott a szakmában? Gyakorlatilag minden a mikrofon szeretetén kívül.
- Bár már ritkán mondok híreket, olyankor ugyanakkora az adrenalinlöket, mint a pályám elején. A hírszakma igazi csúcspontjai a „breaking news” helyzetek: a 9/11-es terrortámadás, a 2006-os budapesti székházostrom, a törökországi puccs vagy éppen Ferenc pápa halála. Történik valami váratlan, a hírszerkesztőség felbolydul, az idő megáll, nincs beosztás, nincs munkaidő, helyzet van! És persze minden választási műsorra is hideg élelemmel és reggelig tartó munkára készülünk.
Ráadásul ma már a képernyős jelenlét is hozzátartozik az újságírói munkához, akkor is, ha valaki nem vágyik rá különösebben.
- Változik a hírszakma, vele kell változnunk nekünk is. Rövid videókkal meg lehet mutatni a kulisszákat – mindezt anélkül, hogy sérülne a szakmai alaptevékenység. Híreket szerkesztesz és mondasz, közben beengeded a közönséget egy belsőbb körbe. Ha ezáltal többen figyelnek a munkádra és a szakmára, dolgod van ezzel.
A hírszakmát Éva nem tartja könnyűnek: hiszen nem lehet alibizni, teljesíteni kell!
- Nem lehet egy poénnal elütni a hiányosságokat vagy elindítani egy zenét, ha leblokkol az ember. Ha nem vagy képben, beégsz. Az óráimon nem árulok zsákbamacskát, tudniuk kell a hallgatóknak, mire vállalkoznak. Ugyanakkor igyekszem megtanítani az alapokat, amelyek birtokában már magabiztosan belevághatnak.
Az NTGN-ben végzett oktatói munkájában a személyiség fontosságát hangsúlyozza.
- A régi iskola még távolságtartó, szenvtelen bemondókat követelt meg a hírek átadásához. Ma már túl nagy a médiazaj, nem ér célt az üzenet, ha nincs benne plusz. Ez lehet maga a hírolvasó. Természetesen nem kommentálhatja a híreket, nem fűzhet hozzájuk véleményt, de meg kell találni a módját annak, hogy belevigyük a személyiségünket.
Vajon hogy látja az NTGN-be érkező újságírókban rejlő potenciált?Csodálatos, hogy 2025-ben még mindig ennyien vonzódnak a hagyományos újságíráshoz. Rengeteg fiatal vagy pályát módosító idősebb szeretné kitanulni, és igényesen művelni a szakmát. Könnyen lehet, hogy végül a TikTok csatornájából fog élni az illető, csak épp az újságírói alapjainak köszönhetően kiemelkedően, igényesebben. Ugyanaz a helyzet, mint a zenei előadókkal: bárki megmutathatja magát. Látjuk a five-minute celebeket felbukkanni és eltűnni. Ám meggyőződésem, hogy a minőség képes átütni a gagyi egyformaságon a zajos, mindent leuraló silányság korában is.
-Milány Kincső-
