A csíkszeredai Beke Bőjte Anna fiatal kora ellenére számos helyen publikált már a Szabadság napilaptól a Hargita népén keresztül a Székelyhonig. Úgy érzi, hogy az NTGN képzése alatt még inkább meglelte a saját hangját és fejlődött a problémamegoldó készsége is. Bízik benne, hogy nemsokára összeállnak a csillagok és belekerülhet a város újságíró véráramába.
Ősszel végzel az NTGN kurzusán, de már profi tartalomgyártóként is dolgozol. Most éppen hova és milyen témákban publikálsz?
- Pár éve kezdtem el a kolozsvári Szabadság napilapban publikálni, kezdetben csak gyakornokként, mára már honoráriumért. Jelenleg is beírogatok a napilapba, de mivel hazaköltöztem Csíkszeredába már nem olyan rendszerességgel, mint régen. Mióta itt élek, több területen is készítettem anyagokat a napilapnak: a nők elleni bántalmazásról, a hegymászásról, a közel-keleti válságról és az idegenforgalomról, az állami lombikbébi-programról, a mesterséges intelligencia oktatásba ágyazásáról. Nemrég végig tudósítottam a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, jelenleg pedig a Csíkszeredai Régizene Fesztiválról tudósítok a napilapnak.
Nem vágysz arra, hogy külsős szerzőből egy szerkesztőség belsős munkatársa legyél akár csíkszeredai tudósítóként?
- De igen. Szeretnék elhelyezkedni újságíróként Csíkszeredában, vagy akár bármely lapnak, orgánumnak a csíkszeredai tudósítójaként. Bízom benne, hogy nemsokára összeállnak a csillagok és bekerülhetek a város újságíró véráramába.
Milyen területen dolgoznál szíved szerint a legszívesebben?
- Kultúra. Imádom, élvezem. Ezen a területen tapasztaltam többet. De olykor területtől függetlenül egy-egy publicisztika is kijön a tollamból, ezt is nagyon szeretem.
Melyik írásodra vagy a legbüszkébb az eddigiek közül?
- Ez olyan, mintha arra kérnének, hogy válasszak egy kedvenc színt. Nincs kedvenc színem. Mindegyiket szeretem, mert a munkám gyümölcsei. De legjobban mindig a művészetekről szerettem írni, meg persze a székelység ízéről – amolyan ilyenek vagyunk mi itt Erdélyben módon.
Újságíró szakon végeztél a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, ahol alkalmazott médiatudományból is diplomáztál. Ennyire elhatározottan tudtad mindig is, hogy ez a te utad?
- Sosem gondoltam volna az iskolapadban ülve, hogy jó pár év múlva csak újságíróként tudom elképzelni magam. Sokáig művészeti egyetemre készültem, aztán megakadt a szemem egy nagyobb kihíváson. Ez volt az újságírás. Annyira megtetszett ez a szemüveg, amin keresztül elkezdtem nézni a világot, hogy azóta sem vettem le. Már nem is szeretném.
Mit adott hozzá a tudásodhoz az NTGN az eddig tanultakhoz képest?
- Az NTGN a saját hangom megtalálásában sokat segített. Már nem kételkedek magamban. Úgy érzem könnyen elő tudom húzni a kis csomagomból a kreatív énem. Felértékelődött a hangom, fejlődött a problémamegoldó készségem.
Hol képzeled el magad öt év múlva?
- Egy olyan helyen, ahol még mindig érték a kultúra, múltunk és hagyományaink. Legyen ez nyomtatott lap, legyen ez online orgánum, vagy akár kiadó.
