Elindult a legújabb rádiós képzés

Kétszer fél órás szünet. Ennyi időm van kideríteni, milyen első benyomásai vannak a négyfős 2023-as tavaszi rádiós csoportnak. Nagy Zsombor például két falat pesztós tészta majszolása közben válaszolt kérdéseimre. Ő újságíróként is tevékenykedett korábban, a képzésre viszont színházi munkakörből érkezett. “Első nap önéletrajzot kellett írnunk, amit kicseréltünk, majd egymásét felolvasva három kérdést kellett feltennünk a másiknak. Bár hirtelen feladat volt, azért meg lehetett előre is írni a kérdéseket.”

Angerman László már most belátja, hogy teljes odafigyelést és testi lelki jelenlétet igényel egy-egy óra. “Bőti Attila, a Kossuth rádió műsorvezetője például a rádiós mindennapokról mesélt. Megtudtuk, mi a hír, a hangoshír, az összefoglalás és az összeállítás közti különbség. De szó volt a tudósításról, illetve arról is, hogy egy rádiós anyag mögött mikor áll bemondó, vagy műsorvezető, és a háttérben a szerkesztő hogyan is állítja össze a műsormenetet.”

Mint kiderült a hallgatók számára lesz olyan óra, ahol nem kell tartaniuk házi feladatok tömkelegétől. Vágási munkálatokat azonban várhatóan olykor haza kell majd vinniük. “Virányi Zsolt a Karc FM-től a műfajokat mutatta be és sok érdekes sztorit osztott meg. 10 mondatban össze kellett foglalnunk, ki miért választotta ezt a képzést és mi a célja vele. Engem például mindig is a beszédes műfajok érdekeltek, a szakmából kifolyólag is.” – fejti ki Zsombor. ““Nagyon színes a csoportunk. Dóri például öttusázó, Bence pedig a Benes-dekrétumokat szeretné még eggyel jobban feltárni. Izgi lesz. Már most látom, hogy helyes vágótechnikával mennyire tudom majd színesíteni a szociális médiatartalmaimat, helyes beszédtechnikával pedig növelni borkóstolós előadásaim színvonalát.” – jegyzi meg Öcsi, azaz Angerman László. Többek közt az is kiderült, hogyan helyes nyelvtanilag a híradó felkonferálása. “A ‘15 órai hírek’ csak akkor fedi a valóságot, ha 15 órán keresztül szólnának a hírek. A 15 órás híradás megnevezés már más, nyelvtanilag így lenne helyes a felvezetés!” – emlegetik fel a diákok az elhangzottakat.

A rádiós szakon többek közt oktat még Péczeli Dóra, aki a Petőfi rádióban dolgozott sokáig, jelenleg pedig kultúra podcasteket készít. Illetve Ciprusz Éva is, aki például a beszédtechnika fejlesztéséért felelős.

Hármat üt az óra, kicsengetnek – persze csak gondolatban. Ekkor lecsapok Bőti Attilára, a rádiós hírújságírás oktatójára. Ő felel azért, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a lehető legrövidebben, legegyszerűbben, leginformatívabban és legérthetőbben tudjanak a rádiós növendékek hírt összeállítani. “2019 óta örömmel vállalom az NTGN képzésével járó feladatköröket. A kezdetek óta jócskán letisztultak a tantárgyak, például a beszédoktatás és a stílusgyakorlat már nem feltétlenül az én órai foglalkozásaimhoz tartozik. Az új csoport tagjai nagyon érdeklődők és meglátók. Az eggyel korábbiak is nagyon ügyesek. Nem akar mindenki rádiózni, és persze nem is tudnának mindnyájan. Nem is a kvalitásaik, hanem a piac telítettsége miatt. Csak a legjobbak kerülhetnek be, de kerültek már ki ‘legjobbak’ a csoportomból is. A Kossuth rádiónál egy korábbi tanítványom például kollégám lett. Nagyon jó riportokat készít. És a híradó.hu-hoz is sikerült bekerülnie egy általam tanított diáknak. Ő ráadásul pontosan azt tudja kamatoztatni, amit itt tanult. Egyébként bárki számára jól jöhetnek az NTGN-nél tanultak. Hasznos lehet akkor is, ha ki kell állni például egy pohárköszöntőre, ha pedig valakinek a munkaköre megkívánja a nyilvános beszédet, még inkább.”

- Milány Kincső írása