Helyes írás – mindig minden körülmények között

Egy tantárgy, ami mindenkit összeköt. Egy foglalkozás, mely minden csoport számára ugyanakkora teherbírást igényel. Egy óra – azaz havonta másfél – , ahol kortól és nemtől függetlenül ugyanolyan szigorral megkövetelt az alapműveltség egyik mércéje, a helyesírás alapvető szabályrendszerének betartása.

 

Szinte az összes NTGN-képzés összekötője Bódi Zoltán tanár úr, akit hajszál pontos követelményeinél már csak a lelkesedése jellemez még eggyel jobban. Az általános iskolás tananyagtól kezdve végigvezeti diákjait a helyesírási szabályzatok legfontosabb – ám részben elfeledett – pontjain. Újra megismerkedünk alannyal, állítmánnyal, jelzővel, jellel, raggal, képzővel. Ráadásul téves berögződéseket is rendszeresen oszlatunk el. Az újságírói munka során használandó különféle szent és sérthetetlen pontokat olyan precizitással hinti el bennünk, hogy azt bizony még álmunkból felkeltve is menne. Mert nem csak azt tanuljuk meg, mit hogyan kell leírni, hanem azt is tűpontossággal tudjuk, hogy miért! Mozgószabály, központozási hibák, tulajdonnevek és azok eltérő helyesírási módjai? Egybeírás és különírás, tényleg az egyik legnagyobb mumus? Vagy a kicsinyítő képzővel ellátott szavak megváltozott alakjai, na meg persze a kötőjel és a gondolatjel közti különbség sem mindegy? Ahogy az idézőjel felső vagy alsó elhelyezése sem? Külföldi eredetű szavak helyes leírása? Ne adj’ Isten azok ragozása? Szlenges kifejezések magyarosítva? Ja, hogy kétféle írásmód is elfogadott, és a Helyesírási Szabályzat 2015 óta bizony nem változott? Bizony érdemes résen lenni, Bódi tanár úr mindig képes újat mutatni – de főleg kérdezni.

 

Javíts ki, ha tévedek!

Hányszor olvashatunk olyan közzétett cikkeket, melyeket sokadszorra sikerül csak megértenünk? Valljuk be, mennyire fájdalmas, amikor égbekiáltóan helytelen írásmódok sorozatos használatával találkozunk… És ennél már csak az a még eggyel frusztrálóbb, amikor saját magunkat kell megkövetnünk. Annyi mindent rosszul tudunk, hibásan használunk, és sokszor a bizonytalanságban arra sem vesszük a fáradtságot, hogy legalább kikeressük az adott szó helyes alakját! Aki viszont az NTGN helyesírás óráját becsülettel látogatja, bizony egy nagy adag téveszmére fényt deríthet, s egy életre beléivódhat a megoldás.

 

A legnagyobb tanulság

Ahogy a publikált cikkek tengerében úszva próbálunk nem megfulladni. A mondatszerkezeteket gatyába rázni és a mondanivalót egyértelműsíteni. Hiszen ez az egyik legfontosabb dolog az írásművelés során. Nem kellenek háromszorosan összetett mondatok, és kötőszóval igenis kezdhetjünk a mondandónkat – nem csak élőszóban, ha az értelmezhetőség úgy kívánja. A helyesírás mellett ráadásul arra is érdemes kiemelten ügyelni, hogy például logikai összefüggés legyen az alá- és mellérendelő mondatrészek közt.

 

Mindezek – immáron felnőtt fejjel történő – (újra)elsajátításáról sorozatos tesztlapok gondoskodnak, melyek kifejtős válaszadásai nem hagyják megúszósra venni a figurát. Annak magyarázatra szolgáló rubrikáiról nem is beszélve, mellyel az általunk választott opciókat a lehető legrészletesebben indokolni kell!

 

Havi egy találkozó, intenzív elemzések, szüntelen javítások. Ez az, amit Bódi Zoltán az NTGN képzései során adhat. Légy részese bármelyik csoportnak, a helyesírás elveinek tudástárával távozol majd a 6-18 hónapos intervallum után! Ennek köszönhetően pedig rengeteg időt spórolhatsz majd, ha nem kell az interneten kutakodnod folyton-folyvást. Ne hagyd magad más publicisták hibái által elbizonytalanítani, légy tudatában minden egyes betű és mondatjel használatának. Hidd el, ez is (sajnos) ritkaságnak számít az újságírás világában! Tűnj ki magabiztosan – az NTGN oklevelével a kezedben hozzásegítünk mindehhez!

- Milány Kincső írása