SEO az úr, ha zöld utat akarsz az olvasókhoz

Sarokkő-tartalom, meta leírás, fókusz kulcsszó. Egy sor olyan szófordulat, melyekről az NTGN online újságírás képzéséig azt gondoltuk, bonyolult, informatikai szakkifejezések. Aztán szépen lassan világossá vált, hogy nem kell más hozzá, mint egy kis gondolkodás, logika és odafigyelés. Informatikus pedig ehhez semmiképp!

 

Egy informatikus nem fogja az anyagunkat olvasgatni. S ha bele is olvas, nem fogja tudni megragadni úgy a lényeget, mint mi magunk. Éppen ezért kulcsszavakat meghatározni, frappáns meta leírást megadni, kattintást ösztönző címeket kitalálni, ám azzal semmiképp sem félrevezetni az olvasót, bizony az újságírónak sokkal inkább fekszik, mint fordítva.

 

A lényeg, amitől zöld utat kap írásunk…

A SEO, azaz search engine optimization, magyarul keresőoptimalizálás, avagy a köznyelvben egyszerűen csak SEO-zás. Ha online újságíróként veszünk részt a képzésben, ez lesz a leggyakrabban kiejtett szó. Végül minden ezzel kapcsolatos fogalom értelmet nyer és összeáll. Először is azonban meg kell érteni, miért van mindezekre szükség.

Kinek írunk valójában? Egyfelől – ha élvezzük, és hozzám hasonlóan érzünk – természetesen a saját magunk örömére is egy válasz. Ha viszont újságírói karriert szeretnénk befutni, bizony az olvasó szempontjaira is hangsúlyt kell fektetnünk. Persze a mai elkorcsosult, kattintásvadász címek és bulváros témák viharában vajmi nehéz minőségi témákkal felkelteni mások érdeklődését. Erről azonban majd máskor szól a fáma.

 

Találjuk meg mindenekelőtt az olvasótáborunkat, még ha csak egy rétegről is van szó!

Ha ügyesen forgatjuk a szavakat, az első olvasatra láthatóvá váló, meghatározott karakterszámokhoz kötött leírásokban is csodákat tehetünk. Aki elkezdi a háttérmunkálatokat élesben is beiktatni, bizony meglepődik, mennyire megugranak az elérési adatok. Tipp! Ha adott egy portál, aminek dolgozol, kezdd el tesztelgetni nyilvánosan is az NTGN-ben tanultakat! A számok nem hazudnak – az intézmény felülete azonban e téren egy amolyan léggitározásra ad csupán lehetőséget. Ez persze egy fantasztikus, következmények nélküli, soha vissza nem térő üdítő szabadság, ám az eredményesség csak élesben, az iskola falain túl mérhető.

 

Optimális mértékkel érdemes optimalizálni!

Olvashatóság, az egyik legfontosabb szempont! Ha szerencsés egy téma-, műfaj- és stílusválasztás – legyen akármennyire hosszú a cikk – bizony nem lehetetlen fenntartani a figyelmet. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a képek és kiemelések vezessék a szemeket! Telefonon főleg, ahol kisebb felületen belül kell olyan külalakot adni az írásunknak, hogy legyen kedve az embernek továbbgörgetni! Az online portálok rendszerei nagyon okosan jelzik, mi az, ami esetleg a cikkünk megjelenéséből hiányzik: kéne még egy közcím? Túl hosszú egy bekezdés? Nincs elég fotó, vagy csak elfelejettünk hozzárendelni képaláírásokat? Ahogy pipáljuk ki a teendőket, úgy zöldül ki az értékelés. S ha még egy jól sikerült videóval is meg tudjuk spékelni a végeredményt, az maga az álom: mind újságírói, és főszerkesztői, mind olvasói, de még algoritmusi szemszögből is.

 

SEO-beállítások, a nagyobbik falat! Ahol nem esztétikai, hanem logikai feltételeknek kell megfelelni. Az online portál meta modul része egy amolyan hadművelet az algoritmus ellen. Ez bizony nem az olvasóknak szól!

Telitalálatos kulcsszavakat kell találnunk, ami köré építhetjük írásunkat. Ügyelni kell arra is, hogy a kulcsszó épp a megfelelő mértékben forduljon elő, a rendszer ugyanis szólni fog, ha túltoljuk a szekeret!.

A címadás az egyik nagy mumus. Szerepeljen benne a kulcsszó, tömör és figyelemfelkeltő is legyen, de ragozott formában már óvatosan kell vele bánni, mert nem ismeri (f)el egy alap beállításokkal rendelkező rendszer. Mi tagadás, bonyolult vállalkozásnak tűnhet, ám semmiképp sem teljesíthetetlen! Sokat kell gyakorolni, mire úgy tudunk 5 változatban címet megfogalmazni, hogy az minden kritériumnak megfeleljen.

     A cikkcímet például lehet bárhogy csűrni csavarni, az az olvasónak szól.

     Míg a SEO cím az algoritmusokat irányítja, így az tömörebben hatékony.

     Egy Facebook címnek ütnie kell a közösségi média kavalkádjában.

     A címlap címnek pedig ösztönöznie kell a fellapozásra.

     Végül a hírgyűjtő oldalon vigyázni kell, hogy az érdemi rész benne legyen. S aki innen pásztázza a híreket, az 2 mondatból is megtudhassa a lényeget.

Milyen a jó cím mind az 5 esetben? Ami sokat ígér, és emiatt a leadre is rátér az ember, ahol bevezetésként máris kap értékes információt.

Figyelem, az URL címnél egy lövésünk van! Nagyon pontosan be kell állítanunk, mert ha belenyúlunk a link összetételébe, elveszik az összes addigi megosztásunk. Minden egyéb utólag még korrigálható.

A címkét/tagek lényegét is csak a képzés alatt értettük meg. Az oldalon belül így tudunk keresni műfaj, újságíró alapján könnyedén. Például ha már brand vagyunk, és stílusunkkal megfogjuk a közönséget, sorra fogják falni az írásainkat – pláne, ha következetesen eléjük tárjuk az összes elérhető anyagunkat, ütős kivonattal a cikk elsődleges megjelenése alatt. Megéri!

Sarokkő-tartalom, az alfa és az omega! Ami stabil, mégsincs sosem kész. Folyamatosan és fokozatosan alakul. Egy gyűjtőcikk, ahova és amiből minden cikkünkre és cikkünkből hivatkozás mutat oda-vissza. Itt egy olyan lexikonszerű háttéranyagot lehet prezentálni, ami megadja az elsődleges tudásanyagot az olvasónak. Anélkül, hogy idő előtt elhagyná az oldalunkat. A sarokkő-tartalmat tudatosan építjük, s ahogy felgöngyöli munkásságunk egyes pontjait, linkeljük az általunk emlegetett helyeket, témaköröket, személyeket, egy abszolút win-win módszer lehet.

 

Ennyit elöljáróban, a többit élesben az NTGN online újságírás képzésén Pósa Árpád tanár úrral. S ha összefoglalásként egy mondatban kéne megfogalmazni a keresőoptimalizálás folyamatát, így hangzana: össze kell komponálni minden egyes részletét, hogy egy minden elemében mindennel összefüggő szimfónia legyen. Így érhető el a legfontosabb dolog, hogy minél többen élvezettel olvassanak minket!

- Milány Kincső írása