Nemzeti
Tehetséggondozó
Nonprofit Kft.
Az online újságírás szakon is kerülhetsz olykor reflektorfénybe. Persze nem szó szerint, mint a televíziós képzésen. Csak egymás szemében, a csoport előtt vállalva véleményed, személyes megéléseid. Ezzel is közelebb engedve magadhoz a többieket. Vagy óvatos duhajként fiktíven is kiszínezheted a valóságon alapuló történeteket. Rajtad áll, hogy hova futtatod ki…
Az első NTGN órán pillanatok alatt összekapcsolódtunk a lányokkal. És persze Takács Zolival is. Bridget Jones-ra emlékeztető felvételizésem felemlegetésével adtuk meg a foglalkozás alaphangját. Már akkor eldőlt, hogy a képzés nemcsak hasznosnak, de szórakoztatónak is ígérkezik.
Pár perc után már egy körben ültünk, padok nélkül, közvetlenül. Rögtön belecsaptunk a közepébe: mindenki elmondta, milyen fán termett, s honnan fújta a szél ide. Azután pedig a mellettünk ülőnek szegezhettük kérdéseinket, amivel egy portréinterjú gerincét alapoznánk meg. Kiderült, kit mi csigáz fel, az érdeklődési körében melyek a vezérfonalak. Zoli pedig a végén biztosított arról, hogy lesz alkalmunk az egymással ad hoc tervezett interjúkat egyszer “papírra is vetni”.
Téma- és portréinterjúk kereszttüzében
Jöttek a témainterjúk, majd a portréinterjúk, és Zoli pontosan tudta, kit kivel kell összepárosítania, hogy működjön a kémia. Mire ideért a tanterv, a 9-fősre duzzadt a csapatban a nemek aránya is mérsékelődött. Minimálisan enyhítve a feminim légkört, hiszen túl erőteljes, hangos és határozott egyéniségünket a jelenlévő srácok is alig csitították.
Kerültünk kereszttűzbe témainterjú kapcsán az online ismerkedés világában. És a Jóbarátok sorozat iránti rajongás is olykor teret kaphatott. A diktafon másik végén állva kifaggathattuk a másikat amerikai kikacsintásáról, és a munkavállalás rögös útjáról a marketing világában. Emelve a tétet pedig összekapcsolódhattunk külhoni magyar régióból érkezett kárpátaljai és felvidéki csoporttársakként az anyanyelvi oktatás nehézségeit feszegetve.
Riporterként ráadásul ugyanannyira bizonyulhat érdekesnek a saját véleményünk prezentálása. Pláne, ha több vonalon is kapcsolódunk egy jól eltalált témához.
Hogy miért is jók e feladatok azon felül, hogy írást művelünk? Tudatot tágítunk, értékes szemléletmódokat emésztünk, és tanulunk – magunkról és a világról. Megismerhetjük egymást direkt és indirekt módon, meghallgathatunk viccesen szórakoztató, vagy olykor drámaian könnyfakasztó életképeket. Tanulmányozhatjuk interjúalanyainkat, és szembesülhetünk azzal, a másik mit tart a kinyilatkoztatásunkból kiragadva fontosnak. Gyakorolhatjuk, hogyan fogalmazzunk meg tömörebben információkat, milyen módszerekkel sűríthetjük be emészthető terjedelmű válaszokba saját magunkat. És ami a legkedvesebb visszacsatolásként megmaradhat: mi a praktika arra, hogy egy témafeldolgozás megszólalója a végeredményt még számtalanszor visszaolvassa?
Ha izgalmas és szórakoztató jelleggel szívnád magadba a média világában kamatoztatható tudást, az NTGN-nél jobb helyet keresve sem találsz!
- Milány Kincső
